Közös kerítés a szomszéddal? Ezekre érdemes figyelni
A szomszéddal való közös kerítés építés könnyen okozhat konfliktust és feszültséget a felek között, ami sajnos hosszútávon meg tudja bélyegezni a szomszédi viszonyt. Ha nem egyeznek az elképzelések, mert mindenkinek mások az igényei, ha nem lehet megegyezni egy ésszerű költségvetésben, akkor nehéz lesz az együttműködés egy esetleges kerítés felújítás során.
Érdemes az ehhez hasonló helyzetekre előre felkészülni legalább oly mértékben, hogy az alapvető jogszabályokat figyelmesen elolvassuk. A jogszabályok ismerete segíthet abban, hogy a felmerülő vitás helyzetben, akár a konkrét jogszabályokra hivatkozva, tudjunk érvelni igazunk mellett. Cikkünkben szeretnénk egy kis segítséget nyújtani mindazoknak, akik nehezen igazodnak el a jogszabályok villágában, és ismertetni, hogy milyen szempontokra érdemes odafigyelni, amikor közös kerítés építést tervezünk a szomszédunkkal.
Szabályok a kerítés építésre vonatkozóan
Sokszor előfordul, hogy az egyik fél egyszerűen nem hajlandó együttműködni és megpróbálja kivonni magát a rá eső költségek vagy feladatok alól, aminek természetesen végül a másik fél szenvedi kárát. A közös kerítés építése, felújítása jellemzően a szomszédok együttes feladata, így az ehhez kapcsolódó költségeket, feladatokat is szükséges megosztani.
Mielőtt belevágnánk a közös kerítés építéssel kapcsolatos jogszabályok értelmezésébe, először is ismerkedjünk meg magával a kerítés fogalommal. Mi az, ami már kerítésnek számít a jogszabályok szerint?
A hatályos rendelet (Kormány rendelet az országos településrendezési és építési követelményekről, röviden OTÉK)] szerint a kerítés ,,a telek területét a közterülettől, a telek közhasználat céljára átadott területétől, illetve a szomszédos telkek területétől vagy a telek különböző rendeltetésű vagy használatú részeit térben elválasztó, lehatároló építmény”. Röviden összefoglalva, a kerítés az, ami elválasztja a tulajdon ingatlanunkat másokétól, illetve a közterülettől.
A kerítésnek úgy kell épülnie, hogy építésjogi szempontból is megfelelő legyen, különben akár egy kellemetlen hatósági eljárásba is csöppenhetünk. A kerítés építésjogi alapszabály szerint a telek határvonalain belül, eltérő rendelkezés hiányában, kerítés létesíthető. Alapesetben a kerítés építéshez nem szükséges építési engedélyt kérnünk, de az önkormányzatok bejelentési kötelezettséget írhatnak elő az egyes településeken, így ezzel kapcsolatban érdemes előre tájékozódni még mielőtt belevágnánk az építkezésbe.
A telekhatáron épülő kerítést úgy kell megtervezni és kivitelezni, hogy az ne sértse az önkormányzat által, a településen megszabott rendelkezéseket. Adjunk hát időt magunknak arra, hogy megismerjük a lakóhelyünkre vonatkozó építkezési szabályokat. Sokan, akik vidékre költöznének álmaik vidéki házikójába, nincsenek is tisztában azzal, hogy a helyi telelepülés önkormányzata előírásokat határozott meg a házak kinézetére vonatkozóan, így sajnos nem biztos, hogy végeredményben olyan házat tudnak építeni maguknak, amilyet szerettek volna. Például, egyes vidéki településeken nem lehet modern lapos üvegtető a házunkon, ha egyszer a településen minden más ház teteje kupolás, csúcsos cserepes. Figyelembe kell venni tehát a helyi területi-esztétikai sajátosságait is, nehogy megszegjük az erre vonatkozó törvényi előírásokat és jogsértést kövessünk el.
Fontos szabály, hogy a kerítésnek teljes egészében a saját tulajdonú telken kell létesülnie, nem foglalhat el helyet a szomszéd telkéből. Amennyiben ezt a szabályt megszegi az egyik fél, úgy a sértett kérheti a tulajdon telkére eső kerítés rész elbontását.
Egy ikerház esetében például a külön használatú telekrészeket nem szabad olyan kerítéssel elválasztani, amely tömör és teljes mértékben elszigeteli a szomszédot. Kőfal, téglafal, betonpanel, vagy teljesen tömött fa panel kerítés nem építhető, azonban résekkel rendelkező, lécekből épült kerítés, műsövény, fém táblás kerítés, drótkerítés felépíthető.
Ha feszélyezve érzi magát szomszédja miatt, ideális megoldás lehet, ha belátásgátlóval vagy 3D dekor panellel korlátozza a belátást. A dekor panelek vagy apácarácsok pedig még növényfuttatásra is alkalmasak! Természetes hatású nád belátásgátlók segítségével vízparti hangulatot kölcsönözhet kertjében, én valószínűleg a szomszédnak is imponálna ez a megoldás.
A szomszédjogok és a tulajdonjog korlátai – Meddig terjednek a jogaink?
Jogaink addig terjednek, ameddig az illetékes jogszabály azt előírja. A szomszédjogokra vonatkozóan a 2013. évi CLXXIV. törvény fogalmaz meg szabályokat. A szomszédjog magába foglalja a háziállat tartásra, termény beszedésre, közös kerítés használatára vonatkozó rendelkezéseket, továbbá olyan eseteket is tárgyal, melyek a fák átlógó ágaira, fejlődő növények karbantartására vonatkoznak.
A jogszabály 4. paragrafusának első bekezdése kimondja, hogy ,,a szomszédos ingatlanok elválasztására szolgáló kerítés, mezsgye vagy növény használatára az ingatlanok tulajdonosai közösen jogosultak”. A közös kerítés használatára tehát mindkét félnek egyenlő joga van. Például, ha lámpásokkal szeretné díszíteni a kerítését egy kerti partihoz, akkor nem követne el jogsértést, ha a közös kerítést ilyen módon dekorálná.
,,A két ingatlan határvonalán álló növény és terménye például egyenlő arányban illeti a szomszédos ingatlanok tulajdonosait.” Egy példával illusztrálva, ha valaki véletlen eldobott egy cseresznye magot két ingatlan határvonalán, amiből évekkel később kinőtt egy cseresznyefa, akkor a telek tulajdonosokat egyenlő módon megilleti az a jog, hogy fogyasszon a fa terméséből.
Ha ez a cseresznyefa az egyik telek tulajdonos telkén található, akkor a termés természeteseb őt illeti meg. Mi a helyzet abban az esetben, ha a cseresznyefa egyes ágai átlógnak a szomszéd telkére? A jogszabály szerint ebben az esetben az ingatlanról áthullott terményt a szomszéd felszedheti, amennyiben azt a növény tulajdonosa a termény beszedését elmulasztotta. Közterületre hullott terményt bárki felszedheti.
Mit tegyünk akkor, ha a szomszéd panaszkodik az átlógó ágak miatt? Egy cseresznyékkel teli faág miatt a szomszéd valószínűleg nem panaszkodna, de ha mégis, akkor a tulajdonos köteles felhívásra eltávolítani az ágakat, ha azok akadályozzák az ingatlan rendes használatát. A panaszosnak viszont akkor nincs joga levágni az áthajló ágakat és átnyúló gyökereket, ha a növény tulajdonosa nem hajlandó eleget tenni a felhívásnak! Ebben az esetben, ha a felek nem tudnak megállapodni, érdemes segítséget kérni egy szakembertől.
Ki újítsa fel a kerítést?
A kerítés építésével, felújításával kapcsolatos költségekre jogszabály szerint az alábbi vonatkozik:
,,A szomszédos ingatlanok elválasztására szolgáló kerítés, mezsgye vagy növény fenntartásával járó költségek olyan arányban terhelik az ingatlanok tulajdonosait, amilyen arányban őket jogszabály vagy megállapodásuk annak létesítésére kötelezi.”
Ideális esetben a kerítés az egyik telekhatár belül található. Ha kerítés nem közös, akkor a felújítás, karbantartás költségei azt terheli, aki az adott telek aktuális tulajdonosa.
Abban az esetben, ha a szomszédok egy kerítésen osztoznak, már bonyolultabb a helyzet. Ez esetben valamilyen kompromisszumos megoldást kell találni, ami mindkét félnek megfelelő. Vitás helyzetek olykor előfordulhatnak, de ha nem sikerül huzamosabb időn belül tisztázni a konfliktus okát, akkor érdemes a törvényekre hivatkozni, a helyi építési osztály vagy a jegyző segítségéhez fordulni.
Frissítve: 2021.10.13.
Források:
https://net.jogtar.hu/jogszabaly?docid=99700253.KOR
https://net.jogtar.hu/jogszabaly?docid=a1300174.tv
